2009. május 17., vasárnap

Pörölycsapás a fülemen

"Kommersz metál és gyerekdalok hallgatásával próbálja megoldani azoknak az irakiaknak a nyelvét az Egyesült Államok hadserege, akiket Szaddám Huszein támogatásával gyanúsítanak, és hallgatnak ki.
Az ötlet arra a régi gyakorlatra épül, magyarázza Mark Hadsell őrmester, hogy a kihallgatott személyt pszichésen felzaklatják, "felidegesítik"(...)"Mivel nem hallottak még soha heavy metált, egyszerűen nem bírják elviselni." Többen beadják a kulcsot a Metallica "pörölycsapásokhoz" mérhető riffjei hallatán..." (forrás: Index)

Blade egészen idáig nem hitte el, hogy zenével márpedig lehet kínozni. Két napos reggel 10-től este 8-ig zengő hárfamuzsika, amit kellően felerősített a múzeum kupolája, azonban meggyőzte arról, hogy igazat beszélt Hadsell őrmester.

Hovatovább, ma reggel amikor már nyitás előtt jóval belecsaptak a húrokba, nála is elpattant egy idegszál, és egy kis Metallica-fröccsel felelt.

Hamarosan egy feldúlt fiatalember rontott be, és a hangerő lefojtására szólított fel. Mivel tegnap jómagam is fejfájáscsillapítókkal tompítottam a 12 órás meló alatt szolgáltatott húrpendülést, kifogyóban voltam Rogers bácsi FNP-jéből (ti. feltétel nélküli pozitív elfogadás), és rögvest lerendeztem egy kiborulós-hisztis jelenetet. Jól prognosztizálhatóan a faragatlan, kulturbarbár nőci stigmát kaptam válaszul.

Aztán hagytam a francba az egész méltatlan tyúkudvart. Hiába no, ma nem pendültünk egy húron a művészettel.

Nincsenek megjegyzések: