2009. április 21., kedd

A szűz és a mérleg csörtéje

Most már világos értelmet nyert a hajdanvolt kölcsönkapott jegyzetekre, barátosném által futtában felfirkál, megjegyzés: "a szétszórt Dezirének".

Mivel kényes határvidéken születtem, a pedáns szűz és a lebegő-levegő jegyű mérleg frontvonalán, így egyszerre keveredett(dik) a rettenetes káosz és a szőrszálhasogató precizitás az elmúlt három évtizedben.
Hiszen amikor a sokadik jegeskávé elkészítésekor hirtelen azzal kell szembesülnöm, hogy tök üres a hűtő, és egy fikarcnyi tejszínhab sincs a láthatáron (pedig én pont most vásároltam be über-szuperprecíz listámmal a b'ótban); vagy épp a 40 fokos kánikulában nyoma veszett a sörnek a raktárban, akkor ismét rapportra kell hívnom Dezirét, és el kell neki magyaráznom, hogy ez már nem a jóhangulatú magyar fakultáció, amikor hipp-hopp leszalad a jegyzeteiért a tanáriba; ez már bizony a vállalkozósdi nevezetű játszma, amikor sok-sok benzinpénzbe kerül a szétszórtság.

Ami Blade szerint, aki történetesen a szűz-jegy prototípusának csimborasszója, egész egyszerűen feldolgozhatatlan jellemvonás...

Nincsenek megjegyzések: