2009. március 12., csütörtök

Jó reggelt kívánok!

Nem értette, hogy miért vonszolja be magát a hülyéje melózni, ha egyszer vállalkozó. Egyébként is most csökkentik a pofájának a járulékait.

Mert azt mindenki tudja, hogy vállalkozónak lenni maga a csoda, amiben legfeljebb az okozhat némi fejtörést, hová is talicskázza a pénzét az egész nap kávézgató, alkalmazottait rabszolgasorba hajtó; másodállásban adó-és tb csaló emberünk.

És még van bőr a képén azt állítani, hogy nem tudja szponzorálni a múltból felbukkanó, rég volt ismerősök lázálmas terveit.

Summa sumarum Alice nem érezhette magát olyan kiválóan Csodaországban, mint egy kisvállalkozó a kft-jében. Mert hát nincs annál nagyobb öröm, mint hogy napi 10-12 óra meló után/közben igyekszel azt a mintegy 200(!) előírást betartani, amit a 8-féle hatóság elvár tőled; megpróbálod kihúzni azt a pár évet, amíg némileg nyereséges lesz a vállalkozásod, addig pedig tovább csapolod a lakásodra felakasztott jelzáloghitelt.

S mivel az alkalmazott csak egy távoli délibáb, addig is belehúzol, hogy minél hamarabb kigyógyítsd magad a betegségekből, hiszen neked nincs táppénz. De a gyereknek sem...

Szóval, drágáim az aranytojást tojó tyúkocska sajnos nem ide pottyantotta a tutit...

Nincsenek megjegyzések: