Kávé" Kevés szöveg mutatja meg ilyen tisztán, hogyan fonódik össze az emlékezet, a nosztalgia az élvezettel és a fogyasztással. Azaz hogy az emlékezés (jó esetben) élvezet, hogy a nosztalgia fogyasztandó jószág, és hogy a zamat történelem: teasütemény. Krúdy a kávéról:
- Így kávézgattunk Pesten, amikor minden valamirevaló utcában, utcasarkon kávéház nyílott, a kávéfőzők versengtek a "jó feketék" főzésében. Eötvös Károlyt csibukjával és kis csészéjével a kirakatba ültették az Andrássy úton, a Redoutban a nagyszakállú pesti polgármester ült, mintha csak azért ment volna be minden ebéd után a kávéházba, hogy ellenőrizze, milyen kávét főznek a lakosságnak.
- A feketekávé mellett beszélték meg a pestiek mindezt, ami a mindennapok történetéből az embereket érdekelte. A fekete jó volt, jók voltak az események is, a politikában kedvező szelek fújdogáltak, a bécsi tőzsdei jelentés szilárd volt, a színházban sikere volt a primadonnának... De ha a feketekávé nem sikerült a konyhán, akkor aztán beborult az egész világnak, a kávéval együtt nem ízlett több semmi se aznap. A polgár hazament, és otthon itta meg a feketekávéját, amit csak betegség esetén szokott tenni." (Idézet Hammer Ferenc: Fekete&fehér gyűjteményéből. Kalligram Kiadó. 2008.)
A könyvből mindent megtudhatsz feketén-fehéren. Nem csak a kávéról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése