"Letolt gatyával estem csapdába. Ott szobroztam az elhagyott, üres, néma sivatagban, egy hülye kaktusz mögött és a homokhoz szögezve, félpucéran dacoltam a halállal. Még a gyászjelentésem sem fogja bírni a nyomdafestéket.
Hosszú órákkal később visszaérkezett a sofőröm egy aknaszedő alakulattal meg a Life fotóriporterével. A pasi vadul végigfotózta az aknamentesítésemet." (részlet Robert Capa: Kissé elmosódva-Emlékeim a háborúból c. könyvéből. Park Kiadó. 2006. 52-53. p)

Vicces, mesélős, hozzátoldós, megdöbbentő. Csak azt lessük, mikor teszi le a másik, hogy rácsaphassunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése